Borkert Weinhof Balatonfüred, vendéglő, restaurant
 

Képgaléria

Tekintse meg fotóinkat az borászatunkról, éttermekről, eseményeinkről!

Képgaléria borászatunkról, éttermekről, eseményeinkről
 

Borszakértők szótára

Aromás

kitünő illatú, zamatú, finom bor

Bársonyos

lágy harmonikus

Buké

érlelésből származó illatok és zamatok

Borkert Weinhof Balatonfüred, vendéglő, restaurant

Történelem

A magyar bortermelés története

Kr.u 896- körül: A honfoglalók már magukkal hozzák a szőlőművelés és a borkészítés mesterségét.
Szent István /1000-1038/ : A Pannonhalmi apatság jövedelmének forrásait felsoroló alapítólevélben megemlítik a szőlőt, mint terméket, mely után tizedet kellett fizetni.
1061: Szekszárd környéki irásbeli forrásunkon a szőlőművelést megemlítik.
1075: Homoki szőlőkröl elsö dokumentum I. Géza a Felsőalpár vidékén lévő szőlőket a Garamszentbenedeki apátságnak adta.
II. Géza / 1141-1161 /: A Budai dombokon megkezdődik a szőlőművelés. Az első szőlőshegyek: Óbuda, Sashegy, Kis- Gellérthegy.
III. Béla /1173- 1198/: Bizánci nevelkedése során megismerkedik a görög szőlőkultúrával. Mozel, és a Rajna- vidékrúl bevándorolt német telepesek betelepítik Magyarország több vidékére a magukkal hozott német nemes vesszúket. Valószínűleg ekkor kezdődött hazánkban a borkereskedés.
1241: A tatárjárás elpusztítja a szőlőket is.
IV. Béla /1235-1270/: Magyarország területére fejlett szőlőkultúráju országokból hív be telepeseket / Olaszországból hazánkba kerül a furmint./ Felvirágzik az ujjáépített városok körül a szőlőkultúra, / például: Buda, Sopron, Eger/. A budai kikötő, és piac vámjat edényenként két nehezék vámban határozta meg.
III. Endre /1290-1301/: Föleg Németország és Lengyelország felé a borkivitel továbbfejlődik.
Róbert Károly /1308-1342/: Az állapotok konszolidálása után fellendítette a borkereskedelmet.
Nagy Lajos /1342-1382/: Folytatta atyja művét, a politika mellett a gazdasági életet is konszolidalta. Halála után mind a szőlőtermesztés, mind a borkereskedelem hanyatlásnak indult.
Zsigmond király /1387-1430/: Állandó háborúk és villongások miatt a borkereskedelem szinte teljesen elakadt.
Mátyás király /1458-1490/: Gazdasági es kultúrális fellendülást hoz uralkodása, ezzel együtt nő a borfogyasztás. A fő fogások az erősen füszerezett húsételek, melyek kivántak a jó bort. A köznép között is elterjedt a borfogyasztás, mivel az ország vízkészletei fertőzöttek voltak. Erre az időre tehető a vörösbor megjelenése hazánkban.
Jagellók /1490-1526/: Gazdasági romlás és elszegényedés elérte a tetöpontját. A pénz értéke egyre romlott és nem kedvezett a nagy ráfordítást igénylő szőlő- és bortermelésnek.
1514: A gazdaségi romlást tetézték a jobbágyság elnyomására irányuló intézkedések, törvények.
1526: Mohácsi vész, a török megszállás visszavetette a szőlő- és bortermelést. Ezekről a területekről sok szőlész és borász menekült át Erdélybe. Ez idő tájt jelentek meg hazánkban a borvizsgaló hivatalnokok, akik a bor minőségét vizsgálták, a Habsburg fennhatóság alá tartozó területeken.
1650 : Sepsi Laczkó Máté a török fenyegetettség miatt a Tokaji területeken elhalasztotta a szüretet. A késői szüret idöpontja miatt megindult a szőlő aszusodása. Egy görög kereskedő eljuttatta Angliába is, ahol nagyon megkedvelték a tokaji lankákról származó nedüt. A szállítás során bebizonyosodott, hogy a Tokaji Aszú jól bírja mind a tengeri, mind a szárazföldi szállítást, ezzel elindult a Tokaji világhódító útjára.
1686: Újraéledt a szőlő- és borkultúra.
Schams Ferenc /1780-1839/: Tudományosan megalapozva felveti a szőlészet és a borászat megújításának szükségességét. Budán szőlőiskolát létesít.
Gróf Széchenyi István /1791-1860/: A Világ címü könyvében a magyar borkezelés elmaradottságáról ír, a szakma reformja mellett száll síkra.
1870: Európai filoxéra járvány, Magyarország szőlőterületeinek nagy többsége kipusztul. A járvány után nagyszabású betelepítések történtek, ellenálló amerikai alanyokra oltott nemes európai vesszőkkel.
1874: Borászati Lapok cimü folyóirat megjelenése, a bortermelők szaklapja.
Mathiasz János / 1838-1921 /: Kecskemét környéki Katona telepen kiváló szőlőfajtákat nemesít ki. Bebizonyítja, hogy a hegyvidéki boroknak egyenrangú vetélytársai lehetnek a megfelelően kezelt homoki borok.
Weber Ede / 1843-1935/ : A Duna-Tisza közén létrehozza a Helveciának nevezett települést. Célja az volt, hogy kenyérhez juttassa az Alföldről kivándorolni készülő embereket.
1960-as évek: Nagyszabású felújítás kezdődött, ami napjainkig sem zárult le.

Borkert Weinhof Balatonfüred, vendéglő, restaurant
 

Zeneszolgáltatás

Hétfő-Kedd

country zene
Happy End Band

Szerda-Szombat

cigányzene

Hirdessen Ön is!